• 2024-11-21

Pénzügy és befektetés: a hozam elérése

P!nk - What About Us (Official Music Video)

P!nk - What About Us (Official Music Video)

Tartalomjegyzék:

Anonim

A hozam elérése a pénzügyekben és a befektetésekben általánosan használt kifejezés. Szigorúan és a legszűkebb értelemben a kifejezés olyan helyzetet jellemez, amelyben a befektető magasabb hozamot keres a befektetéseihez.

Konkrétabban és gyakrabban, a kifejezést olyan helyzetekre alkalmazzák, amelyekben a befektető magasabb hozamokat hajt végre anélkül, hogy figyelembe venné azt a többletkockázatot, amelyet általában eredményez. Valóban, a befektetők, akik agresszíven elérik a hozamot, gyakran hajlamosak arra, hogy ellentétben álljanak a normális kockázatkerüléssel, ahelyett, hogy a tudatos vagy nem tudatos kockázati szeretettel rendelkeznének.

A hozam és a hitelválság elérése

A 2007–2008-as pénzügyi válság a legutóbbi példa a piaci összeomlásra, amelyet részben a hozamért való széles körű elterjedés okozott. A magasabb hozamok iránti kétségbeesett befektetők a jelzáloggal fedezett értékpapírok értékét az alapul szolgáló visszafizetési kockázatukkal összeegyeztethetetlen szintre emelik. Amikor az ezen eszközök mögötti jelzáloghitelek késedelmesek vagy alapértelmezettek voltak, értékeik összeomlottak. A befektetők bizalmának általános válsága következett be, ami az egyéb értékpapírok értékeinek éles csökkenését, valamint számos vezető banki és értékpapír-cég sikertelenségét vagy közel-kudarcát okozza.

A hozam és a pénzügyi csalás elérése

Azok a befektetők, akik agresszíven elérik a hozamot, azok közé tartoznak, akik a pénzügyi csalások és rendszerek áldozatává válnak. Valójában a csalások és csalások pénzügyi történetének számos nagy esete magában foglalja az elkövetőket, a leghíresebb Charles Ponzi és Bernard Madoff, akik kifejezetten olyan embereket céloztak meg, akik kétségbeesetten értek el pénzt a hozzáadott hozamért, elégedetlenek a hagyományos befektetési lehetőségekkel.

Az intézményi befektetők elérik a hozamot

Az olyan alacsony kamatú környezetben, mint amilyen a 2007 és 2008 közötti pénzügyi és hitelválság után is létezett, számos intézményi befektető, mint például a biztosítótársaságok és a meghatározott juttatású nyugdíjalapok, nyomás alá kerültek a hozam eléréséhez. Ezek az alacsony hozamok nagyrészt a Szövetségi Tartalék és a világ más központi bankjai által a 2007 és 2008 közötti pénzügyi válság utáni gazdaságok ösztönzésére irányulnak. A biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok ebben a kötésben úgy érzik, hogy több kockázatot vállalnak a kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges hozamok előállításához.

Ennek eredményeképpen a pénzügyi rendszer általános kockázati szintje nő.

A kötvényárfolyamra gyakorolt ​​hatások

A biztosítótársaságok és a nyugdíjpénztárak a vállalati és a külföldi adósságok jelentős vásárlói, így ezek a szervezetek jelentős finanszírozási források. Ezeknek az intézményi befektetőknek a vásárlási döntéseinek tehát jelentős hatása van a hitel nyújtására és árára. A hozamra jutás hatását az új adósságköltségek és a másodlagos piacon ugyanezen eszközök árazásában látják. Röviden, amikor ezek a nagy intézményi befektetők aktívan elérik a hozamot, felajánlják a kockázatosabb értékpapírok árát, és így ténylegesen csökkentik a kockázatosabb hitelfelvevők fizetendő kamatlábát.

Váratlan viselkedés

Az akadémiai kutatók azt találták, hogy a hozam elérése a leginkább agresszív és nyilvánvaló a gazdasági bővítések során, amikor a kötvényhozamok általában emelkednek. Még inkább, ironikusan, ez a viselkedés nyilvánvalóbb azokban a biztosítótársaságokban, amelyek kötelezőbb szabályozási tőkekövetelményekkel szembesülnek. A kutatók egy másik ellentétes megállapítása az, hogy a biztosítótársaságok kockázatos befektetési magatartásának csökkentését célzó szabályozás ténylegesen a hozam eléréséhez ösztönöz. Ennek a megállapításnak a kulcsa az a megfigyelés, hogy még az állítólagosan legfejlettebb kockázatmérési rendszerek is rendkívül tökéletlenek, ha nem alapvetően hibásak.

További irodalom

Lásd Bo Becker professzor és Victoria Ivashina, a Harvard Business School, a HBS munkadokumentum 12-103-as számát, amelyet 2012. májusában jelentettek be, és 2012. június 15-én tettek közzé.


Érdekes cikkek

Kerülje el ezeket a 10 bizonytalan módot, hogy bosszantja a vezetőjét

Kerülje el ezeket a 10 bizonytalan módot, hogy bosszantja a vezetőjét

Kerülje el ezeket a 10 bosszantó magatartást, hogy jobb kapcsolata legyen a menedzserével, és hagyja, hogy nagyszerű munkája önmagában is ragyogjon.

10 módja a munkatársak irritálásának

10 módja a munkatársak irritálásának

Keresi a módját, hogy bosszantja a munkatársait? Íme egy lista azokról a dolgokról, amiket megtehetsz, hogy kollégáid idegeihez juthass.

Az élet és a munka egyensúlyának legjobb 10 módja

Az élet és a munka egyensúlyának legjobb 10 módja

Az elkötelezett apák szeretik a gyerekeikkel töltött időt, de a mai nyomásnak köszönhetően a munka életének egyensúlya nehéz lehet az apák számára.

Hogyan lehet teljes mértékben felrobbantani az állásinterjúnkat

Hogyan lehet teljes mértékben felrobbantani az állásinterjúnkat

Lehet, hogy leszállt egy állásinterjún, de még nincs munkája. Kerülje el ezeket az öt módot az állásinterjún.

AWOL és Desertion - A 30 napos szabály

AWOL és Desertion - A 30 napos szabály

Azok a katonai tagok, akik több mint 30 napig az egységek engedélye nélkül tartózkodnak, adminisztratív jelleggel diszpergálónak minősülnek.

8 módja az önfegyelem építésének az életedben

8 módja az önfegyelem építésének az életedben

Az önfegyelem kulcsfontosságú a boldog, egészséges, produktív munka és a személyes élet megteremtésében. Íme nyolc tipp az önfegyelem felépítéséhez.